Szept. 28-29-én tartották meg Szilágycsehen ötödször a Tövisháti Napokat. A Tövishát Társaság elnöke, Varga D. István utalt arra, hogy a rendezvény Szilágycseh városán túl átível a megyehatáron, a Máramaros és Szatmár megyékhez került tövisháti falvak lakóihoz is szól. A rendezvény jellemzője, hogy elhangzanak a Tövishát történelméhez kapcsolódó tudományos előadások, ezúttal dr. Sipos Gábor egyetemi adjunktus ismertette a középkori Szilágycseh mezőváros életét meghatározó Drágffy család történetét. Sikeres volt a helytörténeti vetélkedő. A Magyar Házban nyitották meg az IppArt csoport kiállítását, miközben ugyanennek a társaságnak Szilágysomlyón is tárlata van ezzel egyidőben. Felléptek a hagyományőrző népi együttesek is. /Fejér László: Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2001. október 15.
Okt. 14-én a Kétágú templom felszentelésének 150. évfordulójára emlékeztek a kolozsvári reformátusok az alsóvárosi templomban. Dr. Sipos Gábor egyháztörténész a Kétágú templom történetét idézte fel, majd Adorjáni László lelkész az esemény jelentőségét méltatta. Az ünnepségen fellépett a Bethlen Gábor Földész Dalkör is. Adorjáni László emlékeztetett arra, hogy még tart az épület felújítása, majd felhívta a figyelmet a gyülekezet elidegenedésére, sorvadására és közönyösségére. /Papp Annamária: Jubileumi ünnepség a Kétágú templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2001. október 22.
Okt. 20-án kiállítás nyílt Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) utóbbi tíz évben megjelent kiadványaiból. Az EME megjelenés előtt álló kiadványai - Bernhard Jan Andrea: Dominicus Rosius a Porta album amicoruma; Egyed Emese: Mennyei Barátom! Barcsay Ábrahám levelei (Erdélyi Tudományos Füzetek); Egyed Emese: Álmodónk Vörösmarty (Erdélyi Tudományos Füzetek); Egyed Emese: Távlatok ; Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI.; Ferenczi László: Belgyógyászati diagnosztika I-IV., Fülöp Géza: Az információ; Kolozsvár 1000 éve (Szerkesztette: Egyed Ákos, Dáné Tibor Kálmán, Sipos Gábor, Wolf Rudolf); Péter Mária: Az erdélyi gyógyszerészet történetének magyar vonatkozásai; Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. /Ördög I. Béla: Tízévnyi EME-könyvkiadás tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2002. február 15.
A millecentenárium alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közösen tudományos konferenciát rendezett Kolozsváron 2000. október 13–14-én, amelyen harminc Kolozsvár-központú szakdolgozatot mutattak be neves történészek, irodalomtörténészek és más kutatók. Az akkor elhangzottak kötet formájában is megjelentek: Kolozsvár 1000 éve. Kiadja az EME és az EMKE, 2001, Kolozsvár. A Kolozsvár 1000 éve szerzői névsora: Egyed Ákos, Csetri Elek, Kiss András, Pozsony Ferenc, Vekov Károly, Kovács András, Kovács Kiss Gyöngy, Balázs Mihály, Papp Ferenc, Jeney-Tóth Annamária, Sipos Gábor, R.Várkonyi Ágnes, Bíró Gyöngyi, Magyari András, Egyed Emese, Benkő Samu, D. Tóth Béla, Kötő József, Pölöskei Ferenc, Sas Péter, Gaal György, Balogh Ferenc, Benkő András, Dávid Gyula, Csucsuja István, Nagy Mihály Zoltán, Vincze Gábor, Pillich László, Wanek Ferenc. /Szabó Csaba: Emlékhatáresetek. Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2002. március 1.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 2-án tisztújító évi közgyűlést tart Kolozsvárott. Sipos Gábor főtitkár jelentése szerint az egyesület szerzett jogai helyreállításában és azok érvényesítésében semmi előrelépés sem történt. Az egyesületi vagyon, ingatlanok és gyűjtemények tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapota uralkodik. A kolozsvári főtéri Wass Ottilia-ház visszaszerzésére továbbra sincs sok reményük, mivel az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénybe a jogi személyek (egyházak, testületek) nem kerültek be. Több ingatlanban működő könyvtáruk helyhiánya egyre nyomasztóbb, ami a célszerű munkát és a kihasználtságot nehezíti. A raktározási gondok mellett a legnagyobb és a problémát az olvasóhelyek hiánya jelenti. /(Bíró Hajnal): Napirendre az EME-gondokkal! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2002. március 4.
Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 14.
Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2002. március 28.
Márc. 26-án teremavató könyvbemutató zajlott Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai utcai, nemrég felújított székházában. Sipos Gábor történész elmondta, a székház nagytermét többfunkciósnak szánták, könyvtárként, tudományos műhelyként is működik, és időnként hasonló rendezvényeknek is otthont ad majd. Ezúttal az Erdélyi Magyar Tudományos Füzetek legújabb darabját mutatták be az érdeklődőknek. A Mennyei barátom! Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez című kötetet Egyed Emese rendezte sajtó alá. /Sándor Boglárka Ágnes: A testőr–költő aktualitása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. május 8.
A Székely Károly Szakközépiskolában /Csíkszereda/ működő Nagybükki Néprajzi Társaság Burus János körvezető tanár irányításával idén is megtartotta tudományos ülésszakát, amelyre 20 kisdolgozatot készítettek a diákok vallási néprajz, helytörténet-helyismeret, népszokások, műemlékek, népi kismesterségek stb. témakörből. /Sipos Gábor, Csíkszereda: Tudományos ülésszak és vetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./
2002. október 10.
A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2002. november 25.
Tudományos konferenciával emlékezett meg Kolozsváron, nov. 23-án a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 143 évvel ezelőtt Kolozsváron megtartott alakuló ülésére. Az eseményen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csúcsvezetése, az erdélyi magyar tudományos élet legjava, jeles közéleti személyiségek és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök emlékeztetett az 1859-es alapító közgyűlésen gróf Mikó Imre szájából elhangzott célkitűzésekre. Mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk egy olyan kontinensen, amely nem az államok, hanem a nemzetek Európája - mondotta a szónok. Egyed Ákos elnöki beszámolójában az EME helyzetét vázolta. Jelenleg az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, de a sok tennivaló meghaladja erőforrásait és ezért számít az MTA támogatására. Az MTA és az EME együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelynek tartalmát Szarka László kisebbségkutató ismertette. A cél a tudományos utánpótlás biztosítása, az intézményfejlesztés, a strukturális támogatás, a regionális kutatás fokozása, a könyvtárak és általában az infrastruktúra korszerűsítése, a könyv- és folyóirat-kiadások, valamint az erdélyi tudományosságon belüli együttműködés ösztönzése, egy akadémiai kutatóhálózat kiépítése. A továbbiakban előadások hangzottak el. Jakó Zsigmond, az EME tiszteletbeli tagja, a humán- és társadalomtudományok erdélyi helyzetét ismertette. Markó Bálint (EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke) a természettudományi kutatások lehetőségeiről értekezett. Brassai Zoltán marosvásárhelyi professzor az orvostudományi kutatások időszerű erdélyi kérdéseit tárta fel, Gyenge Csaba EME-alelnök pedig a műszaki tudományok jelenéről és jövőjéről fejtette ki véleményét. Az ülés Berényi Dénesnek, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének üdvözlő zárszavával ért véget, amelyet Sipos Gábor olvasott fel. Délután a Házsongárdi temetőben leleplezték azt az emléktáblát, amely a Magyar Tudományos Akadémia itt nyugvó tagjainak névsorát tünteti fel, Bölöni Farkas Sándortól Csűrös Istvánig. A táblát állító Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, Gaal György, méltatta a sírkertben nyugvó magyar tudósok érdemeit. Ezután a konferencia a Protestáns Teológiai Intézetben öt szekció előadásaival folytatódott. /Ördög I. Béla: A magyar tudomány napja Erdélyben. MTA-EME együttműködési nyilatkozatot írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2003. január 14.
Fellendülőben a helytörténet iránti érdeklődés. Bizonyítják ezt az utóbbi években megjelent falumonográfiák, különböző településeket, egyházközségeket, templomokat bemutató kötetek, tanulmányok sokasága. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomány Szakosztálya ebben a témakörben rendez konferenciát jan. 18-án, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. Előadások hangzanak el: Balázs Lajos Hogyan készítettem el Csíkszentdomokos monográfiáját; Szabó Miklós A falutörténet-kutatás kérdései Maros megyében; Sipos Gábor Református egyházi helytörténet 1990 után; Marton József A római katolikus hittudomány alakulása 1990 után; Keszeg Vilmos "Üzenet a maradéknak" - A protestáns templomok toronygombjába elhelyezett emlékiratokról; Pál Judit A várostörténetírás helyzete 1989 után; Fleisz János A romániai magyar várostörténeti kutatások elméleti-módszertani kérdéseiről napjainkban; Bura László Szatmár múltja és jelene egy évtized helytörténelmi monográfiáiban; Gaal György Kolozsvár magyar helytörténeti irodalma 1990 után; Tonk Sándor Marosvásárhely demográfiai állapota a XVII. században; Pál Antal Sándor A levéltár a helytörténet kutatásban; Kovács András helytörténet és művészettörténet; Szabó Bálint Épített örökség és regionális (lokális) történelem. A helyszínen Pozsony Ferenc szervezésében kiállítás nyílik falumonográfiákból, helytörténeti munkákból, forráskiadványokból. /Lokális és regionális történelmek. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomány Szakosztályának konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2003. január 20.
Jan. 18-án Kolozsváron, az Apáczai Líceumban Lokális és regionális történelmek címmel rendezett konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztálya. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök kifejtette, a konferencia céljául tűzte ki az 1990-től napjainkig megjelent helytörténeti művek számbavételét, a legújabb elméleti-módszertani szakirodalom megismertetését. Sok értékes előadás hangzott el. Az előadók között volt többek között Szabó Miklós, Sipos Gábor, Fleisz János, Bura László, Gaal György és Pál-Antal Sándor. A teremben kiállították a falumonográfiákat, helytörténeti munkákat és forráskiadványokat. /Ördög I. Béla: Helytörténetírási konferencia városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2003. január 24.
Megalakulásának tizedik évfordulóján, jan. 22-én hivatalos magyarországi küldöttség látogatta meg az AGORA Információs Ifjúsági Iroda romániai központját. Petri Zsolt, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Hivatala Főosztályának helyettes vezetője, Szatmári Ildikó államtitkári tanácsadó és Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója egyúttal az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanáccsal tárgyalt. A magyar kormány néhány újdonságot akar bevezetni az anyaországban ösztöndíjjal középiskolai és felsőoktatási tanulmányaikat végző határon túli fiatalok megsegítésében. Azokat juttatnák pályázatokhoz, akik tanulmányaik befejeztével a szülőföldjükön vállalnak munkát. Erre vonatkozóan az érdekeltek előzetes szerződésben elkötelezik magukat erre. A felsőoktatás tekintetében fel szeretnék mérni, hogy milyenek az igények, és szükség esetén a részképzést is alkalmaznák. Ennek érdekében a Határon Túli Felsőoktatási Tanács egyeztetni kíván a Sapientia Alapítvánnyal, a többi itteni oktatási intézménnyel és az RMDSZ-szel. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke elmondta: a magyar oktatási minisztérium most 1-2 évre kiterjedő átmeneti időszakban gondolkodik az ösztöndíjrendszer megreformálásáról. /Ördög I. Béla: Tízéves az AGORA Információs Ifjúsági Iroda. További, de átgondoltabb anyaországi támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2003. március 3.
Második alkalommal adták át az 1993-ban alapított Entz Géza díjat márc. 1-jén Kolozsvárott, az EME-székház frissen felújított nagytermében. Az elismerést ötévente ítélik oda azon személyiségnek, aki az eltelt időszakban a legkiemelkedőbb alkotással jelentkezett a történelem, történettudomány terén. Az idei díjazott Demény Lajos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiváló tagja, aki a Székely Oklevéltár 4. és 5. kötetének megszerkesztésével, illetve több évtizedes munkásságával érdemelte ki, hogy ebben a rangos elismerésben részesítsék. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója ismertette az Entz Géza díj történetét, majd átnyújtotta az oklevelet a díjazottnak. A laudációt Miskolczy Ambrus távollétében Sipos Gábor EME-főtitkár olvasta fel, méltatva Demény Lajos derűs személyiségét. /(sbá): Kiosztották az Entz Géza díjat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2003. március 31.
Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
2003. április 7.
Közel százéves múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kihelyezett gyűléseket tart - mondta dr. Egyed Ákos akadémikus ápr. 5-én Zilahon, a vándorgyűlés megnyitásakor. Ez már a második ilyen rendezvény a megyében, az elsőnek a korábban alakult szilágysomlyói fiókszervezet volt a házigazdája néhány évvel ezelőtt. Az EME elnöke mellett Keszeg Vilmos néprajztudós, Sipos Gábor történész, Tóth Zsombor irodalomtörténész és természetesen Bajusz István egyetemi tanár, a rendezvény házigazdája volt jelen. Az egyik előadó, Mitruly Miklós nyugalmazott egyetemi tanár szerint a Szilágyságban még mindig sok a fehér folt, a kevésbé feltárt tájegységek közé tartozik. A fórumon 16 tudományos dolgozatot ismertettek, mindegyik kizárólag a Szilágysággal foglalkozott. Dr. Egyed Ákos örömmel üdvözölte a fiatalok részvételét. Szinte kivétel nélkül egyetemisták vagy nemrég végzettek, akik elsősorban néprajzi szempontból dolgoztak fel kevésbé ismert területeket területileg Szilágycseh környékétől Krasznán át a Szilágynagyfalu községhez tartozó Bagosig. Az ismertetett tanulmányok megjelentetését a nemrég egyéves születésnapját ünneplő HEPEHUPA kulturális folyóirat vállalta, amely következő számának törzsanyaga e helytörténeti és néprajzi tanulmányokból fog összeállni. /Józsa László: EME-vándorgyűlés Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ A zilahi Szilágysági kutatások témájú konferencián pár előadó kivételével többségében fiatal egyetemi oktatók és egyetemisták ismertették a vidékhez fűződő kutatások eredményeit összefoglaló dolgozataikat. Mitruly Miklós a szilágysági folklórkutatás történetét; Lakóné Hegyi Éva a 18. században élt Dobai Sándorné Bíró Sára egyházpatrónus életét ismertette, Tóth Zsombor adalékokat a Szilágyság 17. századi protestáns művelődési életéhez. A fiatal tanárok, így Turai Tünde a leányszöktetésről, Fóris Monika a désházi házassági szokáskomplexumról, Virt István selymesilosvai halottas szokásokról, Czégényi Dóra a népi írásbeliségről értekezett, illetve a zilahi Molnár Károly egy első világháborús, általa összeállított emlékalbumot mutatott be. /Fejér László: Szilágysági kutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2003. április 14.
Negyedik alkalommal rendezték meg ápr. 12-én a Romániai Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) konferenciáját Kolozsváron. A rendezvényen irodalmárok, társadalomtudósok, természettudósok, műszaki tudományokkal foglalkozó fiatal kutatók tartottak előadást. "Az idén 125 doktorandus és magiszterjelölt jött el a RODOSZ-ra - számolt be Veres Valér, a szövetség elnöke. - Az előző évekhez hasonlóan az idei konferencia előadásait is kötetekben jelentetjük meg, a kiadványokat az ötödik konferencián mutatjuk be." A rendezvényen kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, amelyen a hazai kutatás finanszírozásáról és oktatásszervezési kérdésekről esett szó. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke a beszélgetésen elmondta: a hazai kutatóintézetekben komoly gondot okoz az utánpótlás hiánya, a marosvásárhelyi levéltárban egyetlen magyar levéltáros sincsen. /P. ZS.: Kutatók találkozója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2003. május 24.
Máj. 23-24-én tartja az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ vándorgyűlését Gyergyószentmiklóson. Közel 50 előadó, tudományos kutató és egyetemi tanár Székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai témakörökben végzett kutatásainak eredményét ismerteti. A főszervező, Garda Dezső és az EME elnöke, Egyed Ákos akadémikus köszöntötte a megjelenteket. A magyarországi előadók mellett Sipos Gábor a fogarasi protestáns egyházak XVII-XVIII. századi együttélését mutatta be. Egyed Ákos akadémikus a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület XIX. század végi működését méltatta. Máj. 24-én két helyszínen folytatja vándorgyűlését az EME. A történelmi részleg a Művelődési Központ nagytermében, a bölcsészet-, nyelv-, néprajz- és irodalomrészleg a Művelődési Központ gyűléstermében tartja előadásait. /Bajna György: III. EME-vándorgyűlés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
2003. május 26.
Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2003. augusztus 26.
A Partiumi Magyar Napok keretében Regionális identitás - lokális történelem címmel kerül sor helytörténeti konferenciára aug. 30-án a Szatmár Megyei Múzeumban. A konferenciáról, és Szatmár vidékének helytörténetírásáról Szőcs Péter Levente történész, a konferencia szervezője, a megyei múzeum kutatója elmondta: a konferencia arról szól, hogy a helytörténetírásnak milyen szerepe van egy kisközösségben élő ember identitásának alakulásában. A helytörténetírás levéltári forrásairól tart előadást dr. Kis András nyugalmazott levéltáros, dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, a műemlékek forrásértékeiről fog beszélni, dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa arról tart előadást, hogy egyháznak milyen szerepe van a kisközösségek, valamint egy régió speciális identitásának kialakításában. Dr. Pál Judit, aki elitkutatással foglalkozik, a várostörténetről, a városi elit kialakulásáról fog beszélni. Néprajzi szempontból vizsgálja a kérdést dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, aki a faluközösségek kutatásáról értekezik. Három budapesti előadó is lesz. Szatmár vidékén Erdély belső vidékeihez képest sokkal több forrás található. /Helytörténetírás és kisközösségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./
2003. október 28.
Észak-Erdély visszacsatolására emlékeztek annak évfordulóján szept. 12-én Kolozsvárott, a nemzeti érzelmű fiatalokat összefogni kívánó Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet rendezésében. A még mindig élő félelem miatt a Belsőmonostori RMDSZ és a Pro Iuventute székháza nem telt meg. Herédi Zsolt szociológus, a rendezvény egyik házigazdája elmondta: fontosnak tartják a témáról történő felvilágosítást, mert az ellenpropagandák következtében a kornak és az eseménynek egy erősen torzított képe él a fejekben. Levetítették a Kelet felé! című filmet, amely a magyar királyi honvédsereg városról városra történő erdélyi bevonulásának, visszatérésének képeiből 1940-ben készített válogatás. A honvédeket mindenütt könnyeket fakasztó meghatottsággal fogadták az erdélyi magyarok. Sipos Gábor egyetemi docens, levéltáros szerint ez nem a propaganda felnagyítása, hiszen a nagyszülők mesélték: 1940 szeptembere leírhatatlan örömmel töltötte el Erdély magyarságát. A régi-új magyar közigazgatás nemcsak igyekezett egyenlő mértékkel mérni, hanem segítette is a kisebbségeket. Középiskolában mindenki számára kötelező volt a román nyelv tanulása, a görög katolikus és az ortodox papok fizetése a református papokénak háromszorosa volt, akárcsak a románul tanító magyar tanároké a többi tanári fizetéshez viszonyítva, a zömmel románok lakta vidékeken a közigazgatás a többség nyelvén folyt. A románságot semmiféle atrocitás nem érte, a visszatért területekről Dél-Erdélybe és a Kárpátokon túlra "menekülőket", a Trianon utáni román megszállást válogatott eszközökkel megvalósítókat rossz lelkiismeretük üldözte csak el. A fasiszta, antiszemita és más címkékkel ellátott Horthy-korszakot bátran tanulmányozhatnák a Romániát ma vezető politikusok, hiszen a szélsőségesnek mondott magyar kormány nemzetiségpolitikája háborús időkben is emberségesebb volt, mint a mindenkori román kormányoké békeidőkben. /Bagoly Zsolt: Észak-Erdély visszatért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./
2003. december 13.
Dec. 12-én az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Kós Károly és Debreczeni László munkásságára emlékező ünnepséget tartott Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az Erdélyi Református Egyházkerület két főgondnoka, Kós Károly és Debreczeni László azzal, amit az építészet és a közszolgálat terén végeztek, igét hirdettek a trianoni sokkal, majd a kommunizmus beköszöntésével dacolva. Kós Károly 120, Debreczeni László pedig 100 éve született. Az emlékünnepségen Anthony Gall (Kós Károly építőművészeti hagyatéka), Murádin Jenő (Kós és Debreczeni a könyvművészetben), Sipos Gábor (Két főgondnok), Cseke Péter (Debreczeni László és az Erdélyi Fiatalok), Szatmári László (Debreczeni László életműve) és Karácsony István (Debreczeni László és az erdélyi műemlék-dokumentálás) előadása hangzott el. /Ördög I. Béla: Kós - Debreczeni emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2004. március 8.
Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2004. március 24.
Márc. 20-án vette át a Házsongárd Alapítvány értelmi szerzője, Gergelyné Tőkés Erzsébet, Gaal György művelődéstörténész és Sipos Gábor történész-levéltáros Európa egyik legrégibb temetőjének, az "összmagyar jelképnek" számító Házsongárdnak ítélt Magyar Örökség-díjat. Egy nappal később Incze Ferenc 1988-ban elhunyt neves kolozsvári festőművész sírját feldúlták, eltűnt a művész nyolc évvel a halála előtt, 1980-ban saját kezűleg készített síremléke, a bronzportré. /Feldúlták Incze Ferenc festőművész házsongárdi sírját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2005. március 31.
Sipos Gábor 1990-es írásával szól hozzá a Földes-ügyhöz, ezt az írását akkor nem közölte a kolozsvári Szabadság napilap. Kántor Lajos a Szabadság 1990. január 4-i számában a „tiszták” vádaskodását hallva megkérdezte, hogyan maradhattak tiszták egy mocskos korban? Úgy, felelte Sipos Gábor, hogy a Duna-csatornában dolgoztak, börtönben éheztek. „Tiszták” a kuláklistával nyomorított földművesek, a főnököknek alávetett munkások, a belső emigrációba vonult értelmiségiek. /Sipos Gábor: Hol voltak a „tiszták”? = A Hét (Marosvásárhely), márc. 31./
2005. április 16.
Április 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták a Magyarországon megjelenő Rubicon történelmi folyóirat idei 2–3. összevont számát, amely Kolozsvár múltjának szentelt írásokat tartalmaz. A kiadvány olyan munkákkal rukkol elő, melyek friss kutatások eredményeként a szakmabeliek számára is meglepetésként hathatnak. Rácz Árpád főszerkesztő köszönetét fejezte ki a lapszám létrejöttében segédkezőknek, mindenek előtt Egyed Ákos EME-elnöknek, akitől a megvalósítási ötlet származott. A kiadvány szerzői: Kántor Lajos, Egyed Ákos, Asztalos Lajos, Sipos Gábor, Jeney-Tóth Annamária, Flóra Ágnes, Pakó László, Kovács Kiss Gyöngy, Kiss András, Mihály Melinda, Gaal György, Hámori Péter, Szabó Dezső, Murádin János Kristóf, Gidó Attila és Stefano Bottoni. /Ö. I. B.: Kolozsvár átkelt a Rubiconon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2005. szeptember 19.
Szeptember 16-án kezdődtek a VIII. Kraszna Napok, melyen a falu első írásos említésének 800. évfordulójáról is megemlékeztek. Ennél sokkal régebbi a település, hiszen Kraszna vármegye a Szent István király által alapított egyik legkorábbi vármegye, a Csolt-Vata nemzetség nyári szálláshelye volt. Több mint száz cég, vállalkozás működik a községben. A kazettás mennyezetű gótikus református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták a református templom kertjében álló emlékművet. A kopjafát az 1848–49-es szabadságharc emlékére állították, a gránittömbön elhelyezett márványtáblán pedig a két világháborúban elesett krasznai férfiak névsora olvasható. Az ünnepség a művelődési ház előtti parkban, Petőfi Sándor mellszobra előtt folytatódott. Ludányi Horváth Attila a kolozsvári magyar főkonzulátus nevében gratulált a közösségnek. András Imre átadta a polgármesternek a Magyarok Világszövetségének Rákóczi emlékzászlóját, amelyet a magyarság megmaradásáért harcoló közösségeknek adományoznak. Köszöntötték a falu népét a magyarországi testvértelepülések önkormányzatainak küldöttei is. A Krasznán született Sipos Gábor mutatta be a falu településtörténetéből összeállított kötetet. A 180 oldalas könyvben tizenhét tanulmány szerepel, mindez csak részlete a teljes monográfiának, amely sokkal több területre, újabb kutatásokra is kiterjed majd. A művelődési ház és a községi könyvtár hivatalosan felvette a Petőfi Sándor nevet, a község középiskolája pedig Cserey Farkas tiszteletére a Cserey–Goga nevet. Ezenkívül megnyitották a teleházat és az RMDSZ irodán átadták az E-Pont központot, amely a világ magyarságát hivatott összekötni. Nagy sikert arattak az akasztói Kopogós néptáncegyüttes táncai, ugyanígy a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berkenye csoport fellépése. /Józsa László: Karnyújtásnyira a történelem. Nyolcszáz éves évfordulót is ünnepeltek a VIII. Kraszna Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2005. október 21.
Tizedik évfordulóját ünnepli a Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti kara – mondta el a Régi Erdély Művészete címet viselő konferencia megnyitóján Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. A kar és az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány által szervezett előadássorozatnak a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont október 20-án. A rendezvényen magyarországi és erdélyi előadók egyaránt szerepelnek, hiszen a magyarországi régi művészetek története szorosan összefonódik az erdélyi művészettörténettel – hangsúlyozta Kovács András. /Művészettörténeti konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tizedik éve zajlik magyar nyelven művészettörténet-oktatás. „Az alapítványt azzal a céllal hívtuk életre 1999-ben, hogy tudományos hátteret biztosítson a művészettörténet szakos egyetemisták számára, beszerezze a könyvtárakba a szakirodalmat, megszervezze a nyári gyakorlatokat, és előkészítse az erdélyi műemlék épületek felújítását” – mondta nyitóbeszédében Sipos Gábor, az Entz Géza Alapítvány elnöke. Kovács András tanszékvezető ismertette a magyar nyelvű művészettörténet-oktatás történetét, és elmondta: a tanácskozás célja az elmúlt évtized eredményeinek összegzése. A szakmai fórum előadásai átfogó képet nyújtanak az erdélyi építészet történetéről, az értekezések körét nem szűkítették le egyetlen stílusirányzat elemzésére – fejtette ki Orbán János, a rendezvény programfelelőse. /Márton Éva: Oltároktól a nemeslevelekig. Értekezések a régi Erdély művészetéről Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
2005. október 26.
Az elmúlt év október 10–12-e között avatták fel Nagyszebenben a Friedrich Teutsch Kulturális és Párbeszéd Központot (Centrul de Cultura si Dialog „Friedrich Teutsch”), valamint a Romániai Ágostai Hitvallású Szász-Evangélikus Egyház Központi Levéltárát. Ezt az ünnepséget Erdélyi levéltárak, mint a történeti kutatás modern forrásai című szimpóziummal kötötték egybe. A rendezvényen sok külföldi és hazai szakember vett részt. A szimpózium első estéjén, október 10-én sor került a Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesületének (RELTE) megalapítására. Közel egy évbe telt az egyesület bejegyzése, most léptek a nyilvánosság elé, miután 2005. október 20-án megtartották első rendes közgyűlésüket. A Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesülete az ökumenizmus jegyében keresi annak a lehetőségét, hogy az állami levéltári fiókokhoz hasonlóan, az egyházi levéltárak is nyilvánosak és hozzáférhetőek legyenek. A 2005. június 10-én bejegyzett egyesület alapszabálya értelmében elősegítik a különböző egyházak levéltárak fenntartói és munkatársai közötti kapcsolattartást. Kapcsolatot létesítenek a Román Országos Levéltárral, valamint a megyei levéltárakkal, a Romániai Levéltárosok Egyesületével. Azon munkálkodnak, hogy az egyházi levéltárak az országos vagy a megyei állami levéltárakkal szellemi és gazdasági jogegyenlőséget élvezzenek. A RELTE alapító tagjai: Bernád Rita Magdolna, levéltáros, Gyulafehérvár – Érseki és Főkáptalani Levéltár, Emődi András Gábor, levéltáros, Nagyvárad – Római Katolikus Egyházmegyei Levéltár, Fazakas Márta, levéltáros, Nagyvárad – Királyhágómelléki Református Egyházkerületi Levéltár, Molnár Bodrogi Lehel, levéltár, Kolozsvár – Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára, Sindilariu Thomas, levéltáros, Brassó – Ágostai Hitvallású Szász-Evangélikus Egyházközség Levél és Könyvtára, Dr. Sipos Gábor, levéltáros, Kolozsvár – Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára, Dr. Theilemann Wolfram, levéltáros, Nagyszeben – „Friedrich Teutsch” Kulturális és Párbeszéd Központ, Központi Levéltár, Vlaicu Monica, levéltáros, Nagyszeben – „Friedrich Teusch” Kulturális és Párbeszéd Központ, Központi Levéltár, Várady Lajos, levéltáros, Szatmárnémeti – Szatmári Püspöki és Káptalani Levéltár. Az egyesület választmánya: elnök: Molnár Bodrogi Lehel; titkár: Sindilariu Thomas. Az Egyesület székhelye: az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára, Kolozsváron, az Unitárius Püspökség keretében. /Megalakult a Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesülete (RELTE). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
